Klubunk arzenáljában többek között van néhány, még működő Motorola P110 kézirádió.
(A képen látható, 31-es sorszámú, „Vasút” becenevű rádió sajnos torzít, így ő félre van téve „kísérletezős” darabnak. Jelenleg pl. egy félautomata flotta konfiguráció kezelőt „építünk”, erről remélhetőleg hamarosan írunk még. A csavarhúzó pedig a méretarány miatt van ott, és még véletlenül sem azért, mert tele van az asztal, és nem tudtam már hova tenni.)
Sajnos azonban a rádiók akkumulátoraiban a NiMH cellák többsége megadta magát, nem tartják a feszültségüket. Némelyikük terhelés alatt 4V-ig esik. (De legalább nem folytak ki.)
(„Do not disassemble”. Mentségemre, az akku leesett, és magától nyílt szét – ezért is lett ő a „prototípus”. Én csak kiforrasztottam a belét.)
A belül lévő cellák így néznek ki. Mármint így néztek ki azelőtt, hogy leadtuk volna őket a gyűjtőbe.
(Itt megjegyezném, hogy az akkupakkban a cellákon kívül van még két dióda: egy termisztor, illetve egy 1N4001, ezeket érdemes lehet megmenteni. A kapcsolásról itt egy ábra. A termisztort én pl. benne is hagytam az akksi házában.)
Így jött az ötlet, hogy újítsuk fel őket lítium ionos cellákkal. A Kóspallagi Műhelytől kaptunk egy TC4056 alapú Li-ion töltő/védő modult, hogy kipróbáljuk az ötletünket. Ez a modul USB-micro B portról, vagy egyéb 5V-os tápról tölti a cellát. A modult úgy helyeztük el, hogy az USB port kívülről hozzáférhető legyen, ehhez a műanyagból le kellett köszörülni pár mm-t.
Ezt rákötöttük egy bontott cellákból épített 3,7V 4400mAh pakkra, valamint az eredeti NiMH-töltő kivezetéseit egy LM7805-ön keresztül szintén a töltőmodulra kapcsoltuk.
Ezen a képen még túlságosan kilóg a töltő, ezt beljebb kellett tenni, mert nem ment rá az akku a rádióra. Valamint a házból is ki kellett venni egy kicsit, mert a 18650-es cellák vastagabbak, mint az eredeti, AA méretű NiMH-k.
A „kicsit” alatt azt kell érteni hogy Dani nekiesett Dremellel, mint tót az anyjának.
Ezután már csak a rádiót kellett feszültséggel ellátni; méréseink alapján 8-9V 1A-ról szeret járni (azaz ekkor van az a pont, amikor bekapcsol, tud venni, adni, és nem csipog a lemerülésjelző). Ezt egy állítható DC-DC boost konverterrel értük volna el. Sajnos azonban ezek nem tudtak elég teljesítményt leadni (még 3-at párhuzamba kötve, és a feedback ágat közösen visszacsatolva sem), így más megoldás után kellett néznünk. Micsoda véletlen, hogy két sorbakötött, feltöltött Li-ion cella épp 8,4V…