bazsomartonJúnius első hétvégéjén nyakunkba vettük a lábunkat és a rádiófelszerelésünket, hogy egy kellemes túra után kitelepüljünk a Hármashatár-hegyre.
A Széll Kálmán téren találkozott a csapat, ahonnét villamossal Hűvösvölgy megállóba mentünk. Itt a késők bevárása és a felszerelés szétosztása után (épp elég volt cipelni azt a nagy hátizsákot ideáig egyedül) el is indult a túra. Az Országos Kéktúra útvonalát követtük a Határ-nyeregig, ahonnét északnak indultunk a Kék kerékpáros jelzésen.
A Hármashatár-hegyet így nyugatról kerülve elértük a Kék jelzést, és elindultunk meredeken felfelé a hegynek. A mászás végén már többek is lincselés közeli hangulatban voltak, amikor túravezetőjük – a cikk szerzője – kijelentette, hogy még át kell menni a következő hegycsúcsra.
Immár a Hármashatár-hegy csúcsa közelében, a turistaház mellett elfogyasztottuk saját- és egymás ebédjét, majd indultunk tovább a kilátóhoz és a rádiózásra kinézett helyhez.
Az egyik volt légvédelmi bunkert szemeltük ki magunknak QTH-ként. Elsőre mellette állítottuk fel az antennát, de egy gyors próba után a bunker fém tetőszerkezetének közepére telepítettük. Az antenna egy katonai „4m-es bot”-ból és egy kiegészítő elemből állt, aminek segítésgével a rezonáns hossza megközelítőleg 5m volt. Ellensúlyhálózatként három darab 10 méter hosszú vezetéket húztunk ki, de a tetőszerkezet szolgáltatta az igazi „groundplane” hatást. Az összeállítás a 20 méteres rádióamatőr sávon hangolás nélkül meglepően jó állóhullámaránnyal működött.
Az erős napsütés elől a fedezék egyik oldalsó kazettájába húzódtunk be, és ide építettük ki a rádiót is. Egy Yaesu FT-857-et használtunk a rövidhullámú sávokon, amit egy kis 7 Ah-s zselés akkumulátorról tápláltunk. Vittünk magunkkal egy MFJ-902H antennahangolót is, amit végül csupán „bypass” állásban használtunk.
A 2m-es rádióamatőr sávon is hívtunk párat kézi rádióval, gumiantennával, 5W-al. Rövidhullámon és URH-n is sikerült jópár QSO. Ezúton is köszönjük mindenkinek az összeköttetéseket.
Az akkumulátor merülésével végül a hazaút mellett döntöttünk. A kék körön ereszkedtünk le a hegyről, ahol egy játszótérre és egy kútra leltünk. Legnagyobb sajnálatunkra a kút még nem működött, de azért a játszóteret kipróbáltuk. Végül a sárga jelzésen a kék jelzésig mentünk, ahol aztán már az ismert úton indultunk visszafelé.
A túra lezárásaként beültünk pár korsó csapolt sörre és egy-egy hamburgerre a Széll Kálmán tér közelében.
