KeriAz alábbi egy rövid összefoglaló a projektről. Az áramkör részletes dokumentációja itt olvasható.
Hosszabb ideje futó projekt a klubban a műholdvétel, mely azután kapott nagy lendületre, mikor a SMOG-P műhold felbocsájtásra került. Ennek keretében készült keresztyagi, antenna forgató, és a most (újra)tervezett áramkörnek az elődje.
A végcél mindig is az volt, hogy legyen egy automatizált vevőberendezésünk, amivel képesek vagyunk követni az elhaladó műholdakat. Most, hogy az antennaforgató is elkészült és a helyére került a Schönherz tetején, az utolsó láncszem ami hiányzik, egy előerősítő, hogy maradjon még valamennyi jelerősségünk, mire a vett jel végigküzdi magát a klubszobáig a több méternyi koaxon.
Kapcsolás
Az előző áramkörrel ellentétben a mostani alapját nem egy ADL5523 képezi, hanem egy PGA-103+ . A váltásnak okai, hogy mindkettő nagyságrendileg azonos paraméterekkel rendelkezik, viszont utóbbi olcsóbb, és az RF kimenetén kell neki tápfeszültséget adni, ami megkönnyíti a helyzetünket, ugyanis így jóval egyszerűbb feladat a tápfeladóval történő tápellátása.
Az eredeti felületi akusztikus hullám szűrőt is lecseréltük egy SF2446E -re. Nagyjából ez volt az egyetlen ilyen típusú szűrő ami megfelelő paraméterekkel rendelkezett és meg tudtuk oldani a beszerzését. Ezek köré építkezve az alább látható kapcsolást raktuk össze.
NYÁK
A nyomtatott áramkört úgy készítettük el, hogy SMA csatlakozókat lehessen rárakni, és hogy minimális méretű legyen. A jelet vivő tápvonal 50
Kérdés volt, hogy a NYÁK-ot hol gyártatjuk le, ugyanis ha valami keleti céggel csináltatjuk, akkor nem biztos, hogy ideért volna időben, úgyhogy a megbízást az Elektronikai Technológia Tanszéknek adtuk, akik néhány napon belül le is gyártották.
Élesztés
Az áramkörök a BME V1 épületében található Rohde & Schwarz laboratóriumban lettek összeszerelve és bemérve (ezúton is köszönjük Csabának a lehetőséget és a segítséget).
Ugyan a forrasztással volt egy kis ügyetlenkedés, egy kis kitartással és egy mikroszkóp segítségével végül mindegyik áramkört addig gyötörtük amíg úgy nem működött, mint ahogy azt mi akartuk. A helyes működés igazolásához rendelkezésünkre állt egy VNA, mellyel minden elkészült áramkör átvitelét megmértük. A jegyzőkönyvben megtalálhatóak a mérések kiértékelt grafikonjai.
Ellenpárhuzamos diódapár
Félő, hogy a tetőre kihelyezett gamma illesztésű antenna elektrosztatikusan feltöltődik, és egy esetleges kisülés károsítja a szűrőnket. Ennek kivédésére egy ellentétes polaritással bekötött diódapárt helyeztünk a szűrő elé, hogy az esetlegesen felgyülemlő töltéseket ki tudja egyenlíteni.
Mivel ez egy utólagos ötlet volt, így ezen alkatrészeknek nem lett külön hely kialakítva a NYÁK-on, hanem a csatlakozó lábai közé lettek „begányolva”.
Árnyékolás
Mivel az erősítő erősen „RF szennyezett” környezetbe kerül, így úgy döntöttünk, hogy telepítés előtt árnyékoló dobozba helyezzük az áramkört, hogy védjük a külső zavarok ellen.
A könnyebb dobozolás érdekében itt nem az előzőekben látott 90°-os SMA csatlakozót használtuk, hanem egyeneseket, így az áramkör beépítése sokkal egyszerűbb volt.
A védelem hatékonyságát méréssel is igazoltuk: Árnyékolás nélkül a spektrumban kb. -80 dBm szintű csúcsok láthatóak 100 MHz, 800 MHz és 900 MHz környékén, melyek rendre az FM adók, LTE hálózat illetve a GSM hálózat. Az árnyékolt áramkör által összeszedett zavarokat nem tudtuk kimutatni, ugyanis nem türemkedtek az analizátor -90 dBm-es zajszintje fölé. Ez alapján kijelenthető, hogy az árnyékolás kedvező hatással van a zajszintre, az összeszedett zavarok szintjét -90 dBm alá tudtuk vele csökkenteni (legalábbis a mérés helyszínén).
Konklúzió
A projekt lezárult, és úgy néz ki, hogy sikerrel, ugyanis pár klubtagnak már sikerült is az áramkört felhasználva venni a SMOG-1 jeleit. Sajnos végül nem lettünk készen az indítás idejére, de bízunk benne, hogy a műhold még egy jó ideig repülni fog, és az erősítő „visszahozza az árát”. Most már csak egy tetőengedélyt kell szerezzünk, hogy beépítsük végleges helyére, és ezzel teljes lesz a műhold vételes összeállításunk.