Június 18-án a HA5KFU csapata kitelepülést szervezett a Budaörsi Kopárokra, ezen belül is a Farkas-hegyre. Az eseményt a körtagokon túl meghirdettük a Simonyi Károly Szakkollégium, illetve a magyar rádióamatőr közösség körében is.
A csapat a Schönherz Kollégiumból indult, rádiókkal, antennákkal, akkumulátorokkal (és természetesen sörrel) felfegyverkezve. Egy órán belül a csillebérci KFKI-hoz értünk, ahonnan az erdőn keresztül nagyjából 20 perc alatt tettük meg a 2,5 km-es távot a kinézett helyszínig. Itt rögtön munkához látott mindenki, hogy az ideiglenes rádióállomást és az antennákat felállítsuk. Rendkívül meleg, szép és tiszta napsütéses időnk volt, melyet a fejünk fölé kifeszített árnyékolónk tett kellemesebbé.
Antennák tekintetében HA5ERI és HG7JWA által épített többsávos invertált V-t vittünk 40 és 20 méteres sávra. HA1FLX bővítette a sort egy saját készítésű, szintén 20 méteren rezonáns dipól antennával. HA7BM pedig 2 m-re egy diamond antennát állított fel, és végül, de nem utolsó sorban a NOAA vételre készített double cross dipól antennánk is kikerült. A legnagyobb igyekezet és felkészültség ellenére Murphy nem kímélt minket. Ami elromolhat, az el is fog romlani – egészen pontosan ott, ahol szinte esélytelen lesz a javítás. A diamond antennánk csatlakozója letört – így a 2 m-en való forgalmazás nehézkessé vált. A magunkkal hozott NanoVNA segítségével megbizonyosodtunk arról, hogy az SWR igen magas. Nem tudtuk úgy megjavítani, hogy a továbbiakban is használható legyen – így itt kézirádió használatára kényszerültünk, melyek nagyjábóli 5W-os kimenő teljesítménye miatt csak a környék amatőreivel tudtunk beszélni.
A másik antennával se volt szerencsénk. Az invertált V antenna korábban az Infoparkban fel lett állítva, és le lett tesztelve, azonban a helyszínen nem hozta az elvárt bemeneti reflexiót. A gyanúnk a vasbeton romokra terelődött, amelytől kb. 10 méterre állítottuk fel az antennát, így végül (buldózer hiányában) az utóbbit áthelyeztük. Ez javított a helyzeten, de így sem volt tökéletes.
HA1FLX dipólusa viszont stabilan működött, így azon több összeköttetést is sikerült létesíteni. A szép időt nem csak mi, hanem más amatőrök is kihasználták az országban: Magyarországon belülről HA5OT-vel való QSO-nk során kiderült, hogy ő éppen a vértesi Táborhegyre települt ki.
A nap vége felé még kísérleteztünk egy végén táplált félhullámú antennával 40 méterre, ehhez volt transzformátorunk is HG7JWA jóvoltából. A felállításhoz az egyik végét a vasbeton romhoz, a másikat pedig – fák és tereptárgyak hiányában – egy kb. 3 méter hosszú, vastagabb faág segítségével kötöttük ki. A huzal hosszát elsőre sikeresen eltaláltuk, így a sávon jól rezonált a sugárzó. Azonban a rádió csatlakoztatása után – annak ellenére, hogy nagyon szépen szóltak az ellenállomások – 50W és 100W-al adva se tudtunk összeköttetést létesíteni. Mivel a vezetéket csak 2-3 méterrel tudtuk a talaj felett elvezetni, vélhető, hogy ez eltorzíthatta az antenna iránykarakterisztikáját, illetve lehetővé tette, hogy a betáplált teljesítmény nagy része terrahertzes tartományban – hőveszteség formájában – elsugárzódjon.
A rádiózáson túl a csapat néhány tagja meglátogatta a közeli barlangot és a Sorrento sziklákat. A Farkas-hegy és környéke rengeteg szép természeti kincset kínál az odalátogatók számára. A kitelepülős nap – a vártnál kevesebb rádiós siker ellenére – jó hangulatban, élvezetesen telt. Összepakolás után a visszautat a hegyről lejtmenetben, Budaörs felé tettük meg, ahonnan tömegközlekedés segítségével sikeresen visszajuttunk mi, és a felszerelésünk is a Schönherz Kollégiumba.